Földrajz, Ázsia

Ázsia

Területének legnagyobb része az Egyenlítőtől É-ra és a Kezdő hosszúsági körtől K-re található. Partvonala tagolt, mert sok sziget, félsziget, öböl található területén.

Területe 44,4 millió km²
Az emberi népesség mintegy 60%-a itt él.

Legmagasabb pontja, Csomolungma: 8848 m (Mount Everest).
Leghosszabb folyója: Jangce: 6300 m.
Népessége: 4075 millió fő.
Népsűrűsége: 91,8 fő/km².
Legnépesebb városa: Tokió.

Magyar Ázsia-kutatók:-Kőrösi Csoma Sándor
                                    -Baktay Ervin
                                    -Id. Lóczy Lajos
                                    -Széchenyi Béla
                                    -Stein Aurél
                                    -Vámbéry Ármin
                                    -Cholnoky Jenő
                                    -Princz Gyula
                                    -Germanus Gyula
                                    -Xantus János
Határai NY-ról:-Urál hegység
                         -Urál folyó
                         -Kaszpi-tenger
                         -Földközi-tenger
                         -Fekete-tenger
                         -Kaukázus
                         -Vörös-tenger
                         -Szuezi-csatorna
Határa É-ról:-Jeges-tenger
Határa D-ről:-Indiai-óceán
Határa K-ről:-Csendes-óceán


Szigetei:-Japán-szigetek, Fülöp-szigetek, Indonéz-szigetvilág.
Félszigetek:-Koreai-félsziget, Indokínai-félsziget, Maláj-félsziget, Hindusztáni-félsziget, Arab-félsziget, Kisázsia.
Öblök, tengerek:-Arab-öböl (Perzsa-öböl), Arab-tenger, Bengál-öböl.

Éghajlata

Ázsia éghajlata a terület nagysága és a változatos természeti viszonyai miatt igen változó. Ázsia északi részén poláris éghajlat uralkodik, ennek sajátossága az, hogy főként a zord telek következtében nagyok a hőmérsékleti különbségek és kevés a csapadék. Legészakabban a tundra, a tundranövényzet a jellemző, azaz sovány, mohás-zuzmós sztyepp. Délebbre a tajga övezet húzódik, illetve ahol túl kevés a csapadék a fákhoz ott füves puszták találhatók. Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia vidékein monszun-éghajlat van. A tél száraz és hűvös, a nyár meleg és esős, mert a déli passzátszél behatol az északi félgömbre. Ez a nedvességet hozó szél a nyári monszun. Az eső – különösen a magaslatokon – rendkívül bőséges. Dél felé fokozatosan az egyenlítői éghajlat válik uralkodóvá. A vidéket olyan erdő borítja, ahol mérsékelt égövi és trópusi növényzet keveredik. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia éghajlata a tengerszint feletti magasság (Arab-félsziget), illetve a tengertől távoli fekvés és a domborzati elrendezés (Tibet, Góbi sivatag) miatt száraz, helyenként hideg, máshol meleg, a csapadék kevés és rendszertelen, s a növénytakaró sem összefüggő. Csak Nyugat-Ázsia partszegélyén van igen enyhe mediterrán éghajlat.

Felszíne

Ázsia tájai rendkívül változatosak. A Földközi-tenger hullámaitól a Csendes-óceán hatalmas víztömegéig fiatal, magas, gyakran jégmezőkkel borított hegységek övezik a földrészt: Kaukázus, Zagros, Hindukus, Pamír, Himalája (Mount Everest, 8848 méter, a világ legmagasabb csúcsa), és az indonéz szigetekben folytatódó, még emelkedőben lévő burmai lánchegységek. Ázsia északi területén alföldek és fennsíkok szabdalják a szibériai pajzs prekambriumi sziklarétegeit. Ázsia mai felszíne alapvetően a negyedkori gleccserek tevékenysége folytán alakult ki.